Meditációs praktikák

A meditációs praktikák az önmegváltás különböző formáit jelentik. Pl. gimnasztikai gyakorlatként leplezik a jógánál, koncentrációs gyakorlatként a transcendentális meditációnál (TM), feszültségfeloldó gyakorlatként az autogén tréningnél (AT). A különböző meditációs praktikák sohasem voltak annyira elterjedtek, és olyan készséggel fogadottak, mint éppen korunkban. Sokan szembesülnek napjainkban ezekkel az áramlatokkal, és jó, ha megismerik e mozgalmak alapvetően téves voltát, hogy sikerrel védekezhessenek ellenük.

Lássuk röviden a következő meditációs formákat:

Jóga
Különböző fajtái vannak, de mindegyiknek ugyanaz a célja: testi, lelki, szellemi téren a tökéletes uralom az "én" fölött. A jóga különböző fokozatain át végül az "én" elérkezik a legfelső lényhez - Indiában a Brahma istenséghez. A jóga tehát az önmegváltás vallása.
A nyugati világban a jógát teljesen ártalmatlannak, egyfajta "gimnasztikai gyakorlat"-nak tekintik. Pedig egyes mozdulataiban és koncentrációjában nyilván meglátszik szakrális jellege. Akik jógáznak - még ha nyugati módon is - mindig megnyitják önmagukat, öntudatlanul is, egy idegen szellemi világ és a mögötte álló hatalmak előtt.

Transcendentális meditáció (TM)
Olyan gyakorlatot értenek rajta, amely állítólag lelki kiegyensúlyozottsághoz vezet (pl. mély belső békességhez, az önzés feloldódásához, tökéletes szabadsághoz). A gyakorlat végzője, akinek egyetlen gondolat nélkül csöndben kell ülnie, és csupán egyetlen szótagra vagy szóra - amelyet "mantrának" neveznek - koncentrálhat, nem is tudja, hogy az ilyen magatartás a tudatalattijának veszélyes, nem ellenőrzött megnyílását jelenti, amelynek következménye legtöbb esetben pszichózis (lelki betegség). Azt sem tudja, hogy amikor a TM-t végzi, tulajdonképpen egy hinduista vallást gyakorol, és a bevezető ceremónia szanszkritul egy klasszikus hindu szertartás.

Autogén tréning
Amint már említettük, az autogén tréning (AT) is a meditációs praktikák közé tartozik. Első fokozatában mint a feszültség feloldása, ártalmatlan, sőt csalogató gyakorlatnak látszik, mivel a hat alapgyakorlat a test és szervei feszültségének feloldásához és nyugalmi állapotához vezet.

Aki azonban azt hiszi, hogy a nyugalomnak ez az állapota, amelyet valóban el lehet érni, az imádságnak és a bibliatanulmányozásnak legjobb előfeltétele, az tökéletesen téved. Az ilyenkor szükséges gondolatok és elképzelések ugyanis nem Istenre irányulnak, hanem teljesen a testre kell összpontosulniuk, mégpedig oly módon, ami már a fentebb leírt meditációs elmerülés kezdetét jelenti (azaz: önhipnózis).

Így a hívő ember idegen szellem befolyása alá kerül, és - a gyakorlatok sikere által is - arra csábul el, hogy naponta kétszer-háromszor is végezzen autogén tréninget. Ezzel kényszerűen elhanyagolja a csendes időt, és végül lelkigondozóhoz kell fordulnia, mivel hitében hanyatlott, és közönyös lett az imádsággal és Isten Igéjével szemben. Meg kell így értenünk, hogy az újonnan született keresztény ember az AT-nek még a kezdeti fokozatát sem gyakorolhatja, ha nem akar a lelkében kárt vallani. Ehhez járul, hogy a hívő az önhipnózis állapotában megkísérli önmagát megváltani a rossz és bűnös szokásoktól és jellemvonásoktól.

Az okkult terheltség, azaz a sötétség hatalmainak hatása az emberre, sőt benne tartózkodásuk, mindezeknek a praktikáknak sokszorosan ördögi nyugtázása". Megrendítő megállapítás! E meggyötört emberek igen nagy része a kábítószer-élvezők közül kerül ki. Többnyire az alkohol és a nikotin élvezete készíti az utat az ismert kábítószerekhez: hasishoz, kokainhoz és heroinhoz. Miként a jógameditációnál, úgy a kábítószerélvezetnél is megnyílik a lélek a megígért "gyógyító hatás" előtt, és ezt az ürességet elfoglalják a démonok! Az ily módon megcsalt ember azután önmagától képtelen megszabadulni.

Csoportdinamika
Eredete és terjedése: A csoportdinamika (CSD) 1947-ben kezdődött az USA-beli Bethelben (Maine), és azóta érthetetlenül nagy mértékben terjedt el. Éppen ez a hatalmas elterjedés az, amelynek föl kell keltenie figyelmünket. Az ipartól kezdve a CSD alkalmazást nyer az üzemekben, tisztviselőknél, kórházakban, egyházakban, iskolákban, egyetemeken stb.
Különböző nevei csoportdinamika, érzékenységi gyakorlat, encounter-csoport, önismereti csoport, T-csoport, sianon-csoport, kreativitás-műhely stb. Olykor használják a "felnőttképzés" fedőnevet is.

Mit várnak a CSD-tól?
Sokan azt remélik a CSD-tól, hogy megszünteti és feloldja a konfliktusokat, feszültségeket, problémákat és komplexusokat, amelyek az emberek együttélését megnehezítik. Nő a munkaképesség, békésebb, szebb és produktívabb lesz az együttélés. Általa szabadulást várnak a megoldatlan belső konfliktusokból és szorongásokból, tájékozódási képességet az általános tanácstalanság közepette, kiemelkedést a kétségbeesésből.

A CSD meghatározása: Az USA-beli Béthel tréninglaboratóriuma, amelyben ezt a módszert kifejlesztették, a CSD következő meghatározását adta: "Kisebb és nagyobb csoport-összejövetelek, amelyekben az intim, személyes dolgokat, véleményeket, erkölcsi értékmérőket, köztük a hitet is nyíltan megtárgyalják. Szabadon kimondják azokat az érzéseket és érzelmeket, amelyeket a résztvevők egymásban keltenek. Alkalmazzák ennél az önvád és a kölcsönös kritika technikáját. Beható módon munkálja a CSD a résztvevők véleményének megváltozását, gondolataiknak reformálását és az agymosást."
A CSD kiindulási pontja, mértéke, módszerei és célja nem Isten Igéjéből erednek, hanem az antikrisztusi szellemből.

A bioritmusok
Azt állítják, hogy a biológiai életpálya különböző szakaszaiban ritmusokban, azaz apály- és dagályszerű hullámokban folyik le, amelyeknek megvan a maguk tetőpontja és mélypontja. A bioritmusoknál tisztán testi életfolyamatokról van szó. Kiértékelésük megadja a testi teljesítőképesség görbéjét.
Mielőtt elhatározná valaki, hogy kiszámíttatja saját "görbéjét", gondolja végig a következő két szempontot:

1. A bioritmus naptára megakadályozhat fontos döntéseket. Azonkívül saját bioritmikus szinuszgörbéjének rabszolgája lesz az ember.

2. Veszélyes a bioritmikus naptár azért is, mert közel visz az asztrológiához. A bioritmikus megállapításoknál fontos szerepe van az ember születési dátumának.

Forrás: Evangéliumi Kiadó